BÉKÉSY MIKLÓS (München, 1903. aug. 3. - Budapest, 1980. nov. 25.)

Apja diplomata volt, külföldön született. Tanulmányait Debrecenben a Gazdasági Akadémián végezte, majd hat éven át mezőgazdasági mérnökként uradalomban dolgozott. Itt figyelt fel a rozsot fertőző anyarozs gomba (claviceps purpurea) évenként változó mértékű fellépésére. Ez a parazita gomba a gyógyszeripar keresett nyersanyaga volt, mert értékes nőgyógyászati (méh-összehúzó hatású) gyógyszer készült belőle. A rozskalászon kifejlődött anyarozsot szemenként, kézzel gyűjtötték be, ezért igen drága volt.

Egyik évben amikor nagyarányú volt az anyarozs fertőzés, Békésynek az az ötlete támadt, hogy megkísérli mesterséges fertőzés útján fokozni az anyarozs hozamot. Ez a gondolat megváltoztatta pályáját és életcélja lett. Állást változtatott és 1934-től a Gyógynövény Kutató Intézetben az anyarozs mikrobiológiájának szentelte munkásságát. Eközben a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol mikrobiológiai tárgykörből doktorrá avatták. A Széchenyi Társaság és a Chinoin támogatásával folytatott kutatását rövidesen siker koronázta, világviszonylatban elsőként sikerült megoldania laboratóriumi méretben az anyarozs gomba tenyésztését.

E siker örömét azonban beárnyékolta, hogy a termesztett anyarozs hatóanyagmentes volt. Ez a kudarc azonban nem kedvetlenítette el, hanem arra ösztönözte, hogy fokozott energiával kutassa a hatóanyag kimaradásának okát. Tudományos munkásságát hat éven át a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági kémiai tanszékén folytatta, ahol rövidesen egyetemi tanárrá habilitálták.

Ezalatt új analitikai módszereket dolgozott ki az anyarozs alkaloid tartalmának meghatározására. Legjelentősebb volt az ún. "egyszem-analízis", mely lehetővé tette, hogy egy-egy fél anyarozs szemből sorozatvizsgálatban meghatározza annak alkaloida tartalmát.

Abban az időben még nem voltak ismeretesek ilyen érzékeny hatóanyagmeghatározási módszerek a mikrobiológiában. Ezen módszerrel végzett sok ezer vizsgálat útján bebizonyította, hogy az anyarozs gombának különböző biotípusai vannak, amelyeket ma kemotaxonoknak neveznek. Azt is megállapította, hogy ezeknek a taxonoknak igen változó volt az alkaloid-tartalma, egyikben sok volt a hatóanyag, a másik meg alkaloida-mentes volt. A korábbi sikertelenségnek az volt az oka, hogy véletlenül alkaloida-mentes kemotaxon volt a mesterséges tenyésztés kiindulási anyaga.

Ez a felismerés nagy lendületet adott a további kutatásnak, mert lehetővé tette olyan anyarozs szelektálását, amelynek hatóanyaga messze felülmúlta az eddig ismert anyarozs-féleségeket. Ezen nagy jelentőségű felfedezés gyakorlati hasznosítását megakadályozta a háború. B. laboratóriumát bombatalálat érte, tenyészetei is megsemmisültek.

A háború után a gyógyszeripar profilozása kapcsán az anyarozs alkaloidok gyártása a Richter Gedeon Rt.-hez került. A gyár kutatói sorra megoldották az anyarozs különböző alkaloidjainak szétválasztását, és azokból különböző hatású gyógyszereket hoztak forgalomba. Az anyarozs iránt megnövekedett igény már nem volt kielégíthető a természetes fertőzésből, így előtérbe került a mesterséges fertőzés lehetősége. A gyár felkarolta B. tudományos munkásságát és megszervezte felfedezésének gyakorlati hasznosítását.

A gyár támogatásával B. nagy lendülettel, fáradhatatlanul folytatta kutatását. Új mikrobiológiai módszereket dolgozott ki az ivaros és ivartalan szaprofitoknál fellépő variabilitás tisztázására, valamint a természetes és besugárzással előállított mutabilitás értékelésére. Ez lehetővé tette mind a magas alkaloid-tartalmú törzsek előállítását, mind az "egy alkaloidás" törzsek szelektálását. Ehhez újabb analitikai eljárásokat kellett kidolgoznia, amit papírkromatográfiával és oszlopkromatográfiával oldott meg. Megoldotta jól spórázó fertőző anyag fermentáció útján történő előállítását különböző szelektált törzsekből. Eközben vizsgálta a spóratermelő képesség és a táptalaj minőség közötti összefüggést, valamint a spóraszám és virulencia kölcsönhatását. Kutatásainak eredményeként lehetővé vált az anyarozs alkaloid-tartalmának növelése, valamint egyedi alkaloid-tartalmú anyarozs-törzsek mesterséges előállítása.

B. - együttműködve a Richter Rt. szakembereivel - elévülhetetlen érdemeket szerzett a mesterségesen fertőzött anyarozs természetes nagyüzemi megvalósításában. E példamutató együttműködés eredményeként sikerült megoldani a fertőzés gépesítését, az anyarozs szétválasztását a rozstól, az anyarozs begyűjtésének gépesítését, valamint az anyarozs gazdaságos mesterséges termesztését több ezer hektáron.

Békésy Miklós - a Nobel-díjas Békésy György testvére - rendkívül szerény, fáradhatatlan, invenciózus kutató volt. Életműve, számos értékes mikrobiológiai felismerés mellett jelentős - ma már nemzetközileg is kiaknázott - gazdasági hasznot eredményezett. Munkásságáról számos közleményben és több monográfiában adott számot különböző hazai és külföldi szakfolyóiratokban. A Magyar Tudományos Akadémia, a tudományok doktora fokozat odaítélésével ismerte el tudományos eredményeit. 1954-ben élete fő művéért Kossuth-díj kitüntetésben részesült.

Főbb művei